Az IBM 2023-as processzora 1121 qubites volt. A 2025-ös 120.
Egy gyártó. Két év. A kisebb szám a jobb gép.
A kvantumszámítás minden főcímében ugyanaz a szám szerepel, ugyanis a qubitszám elfér egyetlen sorban, egész szám, és évről évre nőni szokott. A gépek teljesítménye viszont máshol dől el, és ezt maguk a gyártók is így kezelik: az IBM 2023 után lefelé lépett a darabszámban, miközben a futtatható áramkörök mélysége nőtt.
Ez az oldal négy dolgot csinál. Nyolc kvantumtechnológiát rendez sorba öt különböző mérték szerint, megmutatja, hogy az őket felváltó logikai qubit máris ugyanúgy félrevezet, visszaméri az EQUORA Institute saját 2025-ös áttekintőjét a mai állapothoz, végül ad egy szűrőt, ami bármelyik jövőbeli kvantumhíren működik.
Egy qubit annyit jelent, hogy a rendszerben van egy kétállapotú kvantumobjektum, amit vezérelni és kiolvasni lehet. Ebből a definícióból hiányzik minden, amitől a gép számol: hogy mennyi ideig őrzi meg az állapotát, milyen pontosan lehet két qubit között műveletet végezni, és hány másik qubittel tud közvetlenül kölcsönhatni. Egy mikroszekundum alatt felejtő és egy másodpercig emlékező qubit egyaránt egynek számít.
Emiatt fordulhat elő, hogy egy 98 qubites ioncsapdás gép több hasznos munkát végez, mint egy több ezer qubites annealer, és emiatt kezdte a mezőny egy másik számra cserélni a régit. A logikai qubit sok fizikai qubitből épül fel úgy, hogy a hibáikat egymáson javítják ki, tehát ez az a mennyiség, amiben egy algoritmus tényleges hossza mérhető.
A csere a gyártói ütemterveken is látszik. Az IBM 2023-as Condor processzora 1121 fizikai qubitet vitt, széles körű hozzáférést viszont nem kapott; a 2025-ben bemutatott Nighthawk 120 qubites, három modulban 360, és mélyebb áramköröket futtat. A 2029-re ígért Starling célszáma pedig már 200 logikai qubit és 100 millió művelet.
ÚtravalóA qubitszám elfér egyetlen főcímben. Az, hogy mit tud a gép, néhány további szám után derül ki.
Nyolc kvantumtechnológia verseng egymással, és mindegyik más metrikában vezet. Váltsd a mértéket, és nézd meg, hányszor cserélődik az élen álló platform. A halványabb sorokban a nyilvánosan elérhető adat gyenge vagy nehezen összevethető, tehát a helyük bizonytalan.
ÚtravalóAmelyik rangsor a mérték cseréjétől megfordul, az a mértékről szól, a technológiáról kevésbé.
Ahogy a mezőny áttért a logikai qubitre, a bejelentések is átálltak rá, és a szám máris ugyanazt a szerepet tölti be, mint korábban a fizikai darabszám. A különbséget a kódtávolság adja: a rövid távolságú kód észreveszi a hibát, javítani viszont képtelen, a distance-4 már javít is, a Shor-algoritmus hosszú futtatásához pedig 25 fölötti távolság kell.
Négy állítás következik, azonos szófordulattal. Koppints rá bármelyikre, és kiderül, melyik mit takar.
ÚtravalóAmikor logikai qubitszámot látsz, a kódtávolság az a szám, ami a mondatból hiányzik.
Az EQUORA Institute 2025-ben készített egy magyar nyelvű áttekintőt a nyolc kvantumtechnológiáról, konferencia-kerekasztalhoz. Az alábbi tábla ezt méri vissza a 2026. augusztusi állapothoz. Négy tétel fizikai hiba volt a kiadás pillanatában is, hat elavult, egy pedig bejött.
A bejött előrejelzés szándékosan szerepel a táblán, ugyanis egy javítótábla, amelyik csak hibát sorol, ugyanúgy torzít, mint amit bírál.
ÚtravalóEgy áttekintő értéke azon múlik, hogy a szerzője vissza mer-e menni érte.
A D-Wave 2025 márciusában a Science-ben közölte, hogy az 5000 qubit fölötti Advantage2 annealerével rendezetlen spinüvegek valós idejű dinamikáját szimulálta, olyan feladatot, amit klasszikus gépekkel elérhetetlennek nevezett. 2026 májusában a Flatiron Institute és a Boston University fizikusai szintén a Science-ben közölték, hogy háromdimenziós tenzorhálókkal és egy 1982-es belief propagation eljárással ugyanezt a dinamikát reprodukálták, több rácsgeometriára, hétköznapi munkaállomáson.
A D-Wave május 26-i hivatalos válasza szerint az eredményét ez nem dönti meg, mert a klasszikus módszer a legnehezebb példányokon és a magasabb rendű fizikai megfigyelhetőkön nem skálázik. Ez az oldal a vitát nyitva hagyja, ugyanis a szakirodalom jelenleg is így áll.
A tanulság a vita szerkezetéből adódik. A kvantumelőny mindig egy adott klasszikus algoritmus ellen mért állítás, tehát a klasszikus oldal fejlődése visszamenőleg is módosíthatja. Az az előny, amelyik mellett nincs megnevezett klasszikus baseline, még mérve sincs.
A kvantumszámítás komoly és gyorsan haladó terület, a fenti számok pedig valódi mérnöki eredményeket rögzítenek. Ez az oldal arról szól, hogy melyik szám mire jó bizonyítéknak, tehát arról nem, hogy melyik platform fog nyerni: ezt jelenleg senki sem tudja, és a nyolcból több is befuthat.
A javítótábla sem azt mondja, hogy a 2025-ös áttekintő rossz volt. Egy gyorsan mozgó terület pillanatfelvétele attól még hasznos, hogy egy év alatt több pontján elavul.
ÚtravalóEgy szám akkor mond valamit, ha megnevezhető, mihez képest.
A következő három kérdés bármelyik kvantumhírre ráilleszthető, és a válaszok többsége percek alatt megkereshető a hivatkozott cikkben. Ha egy kérdésre a hír maga nem felel, az önmagában is információ.
A szűrő a kvantumon kívül is működik. Bármelyik technológiai bejelentésnél feltehető, hogy a közölt szám a végeredményt méri-e vagy csak egy alkatrészét, hogy a mértékegység mögött van-e minőségi küszöb, és hogy mihez képest jobb a bejelentett eredmény.
ÚtravalóHa a hír a saját nevezőjét is közli, a szám olvasható. Enélkül a szám csak nagy.